adozona.hu
Potyautasok az EPR-rendszerben
//adozona.hu/2023_as_adovaltozasok/Potyautasok_az_EPRrendszerben_2BXLW3
Potyautasok az EPR-rendszerben
Tetszik
Minden rendszernek voltak és lesznek is potyautasai, a kérdés az, hogy mennyien. Átvitt értelemben egy kötelezettség esetében azokat nevezzük így, akik nem akarják teljesíteni a kirótt kötelezettséget, de a szolgáltatást igénybe veszik. Az új (kiterjesztett gyártói felelősség) EPR-díjat azért kell fizetni a társaságoknak, mert az állam, vagy rajta keresztül a koncesszor kezeli a hulladékunkat. Aki nem regisztrált az új EPR-rendszerbe, és ezáltal nem is fog EPR-díjat fizetni, de hulladékot termel, valamint EPR-köteles terméket hoz forgalomba, az a rendszer potyautasának tekinthető. Ugyanis az EPR-rendszerben a díj fizetésével kollektív teljesítés keretében finanszírozzuk a hulladékgazdálkodás új rendszerét, a hulladékkal kapcsolatos koncesszori feladatokat, írja honlapján megjelent elemzésében az RSM Hungary.
Az új hulladékgazdálkodási rendszer egy igazi utazás a gazdálkodók részére, egy állami hulladékgazdálkodási rendszerből egy új, koncesszión és gyártói felelősségi alapon nyugvó rendszer felé. Amiben kifejezetten új megoldásokat hoz az EPR-rendszer az éppen az, ami a hulladékgazdálkodás elsődleges kérdése: miként és kivel lehet finanszíroztatni ezt az, alapvetően állami tevékenységet? Nem elhanyagolható természetesen az sem, hogy a magyar EPR-rendszer a koncesszióba adás változatát választotta – az majd a későbbiekben derül ki, hogy ez jó döntés volt-e a hatékony hulladékkezelés vonatkozásában.
Mindenesetre az új EPR-rendszer 2023. július 1-jével elstartolt, az azonban kérdés, hogy az EPR-rel, valamint a gazdálkodók által termelt hulladék elszállításával kapcsolatos regisztrációkat és további kötelezettségeket a gazdálkodók hány százaléka tudta megoldani, és milyen mértékben tudtak a júliusi induláshoz szükséges feladatokra felkészülni.
Tekintettel arra, hogy a hulladékgazdálkodás új rendszerében a koncesszornak kiemelkedő szerepe van, felé kell fizetni az EPR-díjat, valamint vele kell szerződni a hulladék szállítására, kiemelkedő jelentősége vannak annak, hogy az EPR-rendszerrel érintett, és fizetési kötelezettséggel terhelt gazdálkodók mindegyike eleget tegyen ennek a kötelezettségnek.
Kik lesznek az új EPR-rendszer potyautasai?
Aki nem regisztrált és ezáltal nem is fog EPR-díjat fizetni, de hulladékot termel, valamint EPR-köteles terméket hoz forgalomba, az szerintem a rendszer potyautasának tekinthető.
Ugyanis az EPR-rendszerben a díj fizetésével kollektív teljesítés keretében finanszírozzuk a hulladékgazdálkodás új rendszerét, a hulladékkal kapcsolatos koncesszori feladatokat, hangsúlyozza az RSM Hungary szakértője.
A kérdés az, hogy milyen mértékben lesznek potyautasok az EPR-rendszerben, és az új rendszer ellenőrzési mechanizmusa milyen mértékben lesz képes a potyautasok kiszűrésére.
Megítélésem szerint, bár a gazdálkodók jelentős része próbálja az új rendszer által előírt kötelezettségeket teljesíteni, azonban ez gyakran még a jelentős tapasztalattal rendelkező társaságok szakembereinek sem egyszerű. Főleg nem úgy, hogy a bevezetés utolsó óráiban még változnak a szabályok, valamint a fizetendő díj mértéke is 30 nappal annak alkalmazása előtt válik ismertté.
Az érintettek egy jelentős része nem azért lesz potyautas, mert ki akar maradni az EPR-rendszerből, hanem azért, mert nem látja át teljes mértékben a vonatkozó szabályokat, és jelenleg az erre szakosodott tanácsadók leterheltsége is olyan, hogy szakmai segítséget is csak hosszú sorbanállás után kapnak.
Túl a környezetvédelmi termékdíjon
Az EPR-rendszer sok rokon vonást mutat az évek óta jól működő környezetvédelmi termékdíjjal. Éppen nem egypetéjű ikrekről, de közeli rokonokról van szó, amennyiben a két rendszerben érintett termékáramokat vesszük alapul, valamint a fizetési jogcímeket.
Ugyanakkor az EPR-rendszer bevezetésével sok olyan gazdálkodó került a kötelezettek körébe, akik korábban nem ismerték a KVDT-t, nem kezelték azt, számukra jelent a legnagyobb kihívást az EPR-rendszer kezelésének kialakítása. Újdonság lehet számukra, hogy a termékeket kódokkal kell azonosítani, speciális nyilvántartást kell kialakítani, ennek megfelelően regisztrálni és majd bevallást készíteni, és nem utolsó sorban a MOHU számláját fizetni. Ez a gazdálkodói kör nem kívánja megkerülni az EPR-szabályokat, hanem próbál annak megfelelni saját erőből vagy tanácsadói segítséggel kisebb nagyobb sikerrel, azonban ők is potyautasok lesznek, amennyiben az első fizetési kötelezettség beálltáig nem sikerül a rendszerüket kiépíteni.
Hogyan és ki ellenőrzi majd az EPR-díjak fizetését?
Mint minden fizetési kötelezettség esetében, itt is lesznek olyan gazdálkodók, akik annak ellenére, hogy érintettek lennének az EPR-fizetési kötelezettséggel mégsem fizetnek. Kivárnak addig amíg látni lehet, hogy az ellenőrzés ezen a területen mennyire lesz hatékony. Bár ők az igazi keményvonalas potyautasok, de nem tudok számukra jó hírekkel szolgálni. – emeli ki az RSM Hungary szakértője.
A termékdíj esetében ismert az ellenőrzés hatékonysága, de ezt nem lehet alapul venni az EPR-díj esetében, ugyanis míg a termékdíjat a NAV ellenőrizte, addig az EPR-díjak felügyelete a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzési körébe tartozik.
Bizonyára új feladat lesz ez a hulladékgazdálkodási hatóság számára is, de a hírek szerint történt olyan irányú fejlesztés, amely azt a célt szolgálja, hogy hatékony legyen az ellenőrzés ezen a téren.
A tisztánlátás kedvéért rögzíteni kell, hogy a koncesszor MOHU nem rendelkezik hatósági jogkörrel, így hatósági ellenőrzéseket sem végezhet, annak ellenére, hogy egy esetleges bevételkiesés közvetlenül a koncesszornál jelentkezik.
De még mielőtt bárki is alulértékelné az új hulladékgazdálkodási rendszer kialakulóban lévő ellenőrzési metódusát és rendszerét, egy, a fémkereskedelem szabályozásában megbújó rendelkezés mindenképpen figyelmet érdemel, amely arra enged következtetni, hogy a hatékony ellenőrzésnek megvan a receptje – figyelmeztet az RSM Hungary szakértője.
Pénzügyőrök a hulladékgazdálkodási rendszerben?
A fémkereskedelmi szabályok változásából adódóan 2023. július 1-jétől kizárólag a MOHU koncesszori alvállalkozói vehetnek át a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó fémkereskedelmiengedély-köteles anyagot tartalmazó hulladékot. Az a fémkereskedő, aki nem köt alvállalkozói szerződést a MOHU-val, az ilyen jellegű hulladék átvételét meg kell, hogy tagadja.
A 245/2023. kormányrendelet a fémtörvény vészhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásának szabályait tartalmazza, mely szerint a koncessziós társaság (MOHU) megkeresheti a fémkereskedelmi hatóságot (NAV) a jogszabályban meghatározott gazdálkodók, vagy azok egy csoportjának ellenőrzése céljából. Egy ilyen felkérésre a koncesszor és a NAV előzetes megállapodást köt, és az adóhatóság a jogszabályban rögzített díjra, az ellenőrzést végző személyenként és alkalmanként egymillió forintra jogosult. A koncesszor által a NAV részére fizetett díj a rendelkezések szerint a koncesszor által elszámolható költség az állami feladatra.
A fenti rendelkezések csak 2024. január 1-től alkalmazandóak, de a szabályozás megteremtette annak jogi lehetőségét, hogy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek egy tapasztalt ellenőrzési hatóság látókörébe kerüljenek, ha nem is ingyen. A fémkereskedelmi hatósági feladatokat a NAV szervezetén belül a rendészeti múlttal rendelkező pénzügyőrök végezték eddig is, és valószínűleg amennyiben a koncesszor igénybe veszi a jogszabály biztosította NAV szolgáltatást, akkor a hulladékgazdálkodási ellenőrzés terén is pénzügyőrökkel fogunk találkozni.
Innen már csak egy lépés, hogy ne csak a vészhelyzet ideje alatt és ne csak a fémhulladékok terén szálljanak be a pénzügyőrök a hulladékgazdálkodási ellenőrzésbe.
A kialakulóban lévő hatékony ellenőrzés mellett a potyautasoknak célszerű azt is számításba venni, hogy az EPR-rendelet nemcsak fiskális szankciót tartalmaz, hanem olyan hatékony szankciós eszköz igénybevételét, mint az EPR-fizetési kötelezettséggel érintett termék(ek) forgalmazásának a korlátozását.
Egy potenciális bírságot még csak-csak bekalkulálhat valaki, aki nem kívánja betartani a szabályokat, de azt megkockáztatni, hogy az érintett terméket nem tudja értékesíteni, öngyilkosság. Hasonlóan hatékony szankció lehet a termék forgalmának korlátozása, mint az adóhatósági intézkedésként a balatoni szezonban egy üzlet adott időtartartamra történő bezárása.
Ugyan még csak formálódik az új hulladékgazdálkodás gyakorlati ellenőrzési rendszere, de már most látszik, hogy nem érdemes az EPR-ben potyautasnak lenni – összegzi az RSM Hungary szakértője.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)