hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Termelőket védő törvénycsomag az Országgyűlés előtt

  • lapszemle

Húsz törvényt írna át az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat annak érdekében, hogy javítsa a gazdálkodók felvásárlókkal szembeni alkupozícióit. A termelővédelmi törvénycsomag másik kiemelt célja, hogy arányosabb jövedelemeloszlás alakuljon ki a növénytermelés és állattenyésztés területén – írja összefoglalójában dr. Komáromi András, az SZKT Andersen partnere.

A javaslatból a szakmaközi törvény (a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény) módosításait érdemes kiemelni. Ezek újításait négy sarkalatos pontban lehet összefoglalni.

Bírsággal sújtható a fizetési határidő átlépése

A módosítás hatálybalépését követően a fizetési határidők be nem tartása (azaz 30 napot meghaladó késedelmes fizetés) a mezőgazdasági igazgatási szerv által kiszabandó bírságot von maga után. Ennek mértéke a meg nem fizetett ellenérték tíz százaléka, de legalább egymillió forint. Megjegyzendő az is, hogy a bírságtól függetlenül késedelmes fizetés esetén a fizetendő késedelmi kamat minimuma a jegybanki alapkamat kétszerese.

A termelővédelmi törvénycsomag kockázatmegosztási rendelkezései

Bizonyos betakarítás előtt megkötött szerződéseknek kockázatmegosztási rendelkezéseket kell tartalmaznia. Ilyen szerződésnek számít a mezőgazdasági vállalkozási szerződés, a termék vetése (gyümölcs esetén fejlődésnek indulása) előtt kötött, illetve a haszonállat telepítése, tenyésztésbe vétele előtt kötött adásvételi szerződés.

Ezeknek a szerződéseknek tartalmazniuk kell a kockázatok ellentételezésének módját. Ezen felül a mezőgazdasági vállalkozási szerződés esetén a szövegezésükbe kell még foglalni:

– a mennyiségcsökkenés határértékeit (szaporítóanyag mennyiség vagy élőállat darabszám) és következményeit,

– a szaporítóanyag szavatosságát,

– felelősségi rendelkezéseket,

– az inputanyagok minőségének biztosítását,

–  az áru átvételének ütemezését,

– az elállás feltételeit, és a vis maior rendelkezéseket is.

Ha a felsoroltak nem kerülnek bele a szerződésbe, azt a mezőgazdasági igazgatási szerv bírsággal sújtja. Ez maximum a vevőnek az előző évi nettó árbevételének tíz százaléka lehet, és tízezer forinttól legfeljebb tízmillió forintig mozoghat.

További részletekt ITT olvashatók.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi adókedvezmény saját jogon

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Vagyonkezelő alapítvány

Pölöskei Pálné

adószakértő

Iparűzésiadó-előleg

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink