hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Törvényjavaslat: a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény és emiatt az infotörvény módosítására

  • adozona.hu

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes december 11-én benyújtotta az egyes hatósági kérdésekről szóló T/6518. számú törvényjavaslatot, mely szerint módosul a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény, illetve ennek hatására az infotörvény is.

Környezetvédelmi hatósági ügyekben – kormányrendeletben meghatározott ügyek esetében – fellebbezésnek lehet helye, amelynek ügyintézési határideje megegyezik az alapeljárás határidejével.

Az Infotv. 61. § (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per indítása esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg. E szabály indoka az, hogy a Hatóság határozata elleni keresetindításnak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény fő szabályának megfelelően nincs halasztó hatálya, de fontos érdek, hogy az adatkezeléssel érintett adatok ne legyenek – a jogalkotó indokolása szerint - „a jogvita bíróság előtti eldönthetősége érdekében” törölhetők, illetve megsemmisíthetők.

A szabály azonban nem rendelkezett ezen adatok sorsáról a Hatóság döntésének végrehajthatósága során, vagyis nem kezeli azt a helyzetet, ha a törléssel, illetve megsemmisítéssel érintett adatok rendelkezésre állására valamilyen más alkotmányos érdek miatt továbbra is szükség van. A Hatóság eljárására alkalmazandó Ákr. végrehajtási szabályai folytán a Hatóság végleges határozatának végrehajtásához való jog elévülésére a szubjektív 3, és az objektív 6 éves határidő vonatkozik.

A gyakorlatban azonban többször előfordul, hogy a Hatóság eljárásával párhuzamosan más közhatalmi eljárások is indulnak vagy ugyanazon tényállás alapján, de más jogág hatálya alatt (pl. büntetőjog), vagy a törléssel, illetve megsemmisítéssel érintett adatok bizonyékként való rendelkezésre állása a fenti határidőket követően is alapvető érdek akár az eljáró hatóságok (bíróságok), akár az eljárás alá vont vagy peres személyek számára. A más jogág hatálya alá tartozó eljárások lefolytatásának időtartama azonban bőven meghaladhatja a Hatóság számára a végrehajtás elrendelésére és foganatosításra az általános közigazgatási rendtartásban meghatározott elévülési határidőket. A jelenlegi szabályok alapján a Hatóságnak akkor is intézkednie kell(ene) a megsemmisítés, illetve törlés iránt a végrehajtás során, ha egyébként még folyamatban lévő ügyekben ezekre az adatokra szükség volna. A Hatóság intézkedése ilyen esetben a más eljárásra nézve lényegében akár bizonyítékok megsemmisítését is jelentheti, befolyásolva a más eljárás kimenetelét mind az érintett felek, mind az eljárás folytató közhatalmi szervek szempontjából. A Javaslat az arányosság elvét megtartva, a más eljárást folytató szerv állásfoglalását kívánja meg, hogy az érintett adatok törölhetők, illetve megsemmisíthetők-e, vagy a más eljárásban ezek további rendelkezésre állásához alapvető és nyomós eljárási érdek fűződik, amely a Hatóság végrehajtási intézkedéseinek – ideiglenesen, az elévülési időket ezzel az időtartammal meghosszabbítva – akadályát képezi.

A Javaslat nem kíván változtatni a Hatóság számára is irányadó általános elévülési határidők hosszán, de azokban a speciális, viszont egyre gyakrabban előforduló esetekben, ahol a Hatóság eljárásában párhuzamosan folyamatban lévő, sőt azt időben jóval meghaladó eljárások is folyamatban vannak, és az egyébként törléssel, illetve megsemmisítéssel érintett adatok rendelkezésre állásához alapvető eljárási érdek fűződik, a Javaslat összhangba kívánja hozni a személyes adatok védelméhez fűződő és az egyéb eljárásokban a tisztességes eljáráshoz fűződő jogokat és jogos érdekeket, és meg kívánja teremteni ezen jogok és az állami büntetőhatalom és igény közötti megfelelő egyensúlyt.

A fentiek alapján, és arra is tekintettel, hogy az Ákr. 138. §-a alapján a nyugvó elévülési időtartamok nem hosszabbítják meg az objektív elévülési határidőt, a Javaslat az Infotv. 61. § (6) bekezdésének szabályozási logikáját terjeszti ki a Hatóság meghatározott cselekmény végrehajtásának eljárási szakaszára.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Mezőgazdasági őstermelő – hipabevallás

Szipszer Tamás

adószakértő

Saját részvény elidegenítésének szabályai

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink