hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Igénybe veheti-e a magánszemély az illetékkedvezményt újépítésű lakás vásárlása esetén?

  • adozona.hu

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy új ingatlan vásárlása és meglévő lakóháza eladása esetében igénybe veheti-e az illetékkedvezményt, ha az új ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban telekként szerepel. A kérdésre dr. Magyar Attila ügyvéd (Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda) válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Újépítésű lakóházat vásárlok egy építési vállalkozótól kulcsrakészen. Jelenleg az ingatlan-nyilvántartásban még nem szerepel az építmény csak mint telek, a használatbavételi engedélyt a vállalkozónak kell megkérni, és az ingatlan-nyilvántartásban is neki kell a tervdokumentációval beadni az építmény létrejöttét, berajzolását. Én eladtam a belterületi ingatlanomat (lakóházamat), igénybe vehetem-e az illetékkedvezményt? Az eladott ház értéke levonható-e a megvásárolt ingatlan árából, és az illetéket csak a különbözet után kell fizetnem, hiszen nem telket veszek.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A rendelkezésre bocsátott információk alapján, mivel azokból az eladott, illetve a vásárolt ingatlanok értéke, valamint az értékesítés időpontja nem derült ki, a kérdésére több válaszlehetőség merül fel.

Amennyiben az adásvételi szerződés megkötésére valóban azt követően kerül sor, hogy a vállalkozó a használatbavételi engedélyt megszerezte, Ön az alábbi pontokban megjelölt feltételek teljesülése esetén a következő illetékkedvezményben, vagy illetékmentességekben részesülhet.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdésének f) pontja szerint mentes az illeték alól a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett – ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (például tetőtér-beépítéssel) létesített – 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 21. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.

Ugyanakkor a 26. § (1) bekezdésének y) pontja szerint mentes az illeték alól a lakástulajdon magánszemély általi vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb.

E rendelkezések értelmében tehát – figyelemmel a fentebb írt eladási és szerzési időkorlátokra, és ha a megvásárolt ingatlan értéke a 30 millió Forintot meghaladja – amennyiben a megvásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az eladott ingatlané, akkor a szerzés illetékmentes lesz, ha pedig a megvásárolt ingatlan értéke nagyobb, mint az eladott ingatlané, akkor az illeték alapját a megvásárolt és az eladott ingatlanok értékének különbözete képezi.

Mentesülést biztosít az állam az illeték alól akkor is, ha a vevők az ingatlan megvásárlásához a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK) veszik igénybe, ez esetben ugyanis az illetékekről szóló törvény 26. § (1a) bekezdésének f) pontja szerint mentes az illeték alól a tulajdonjog megszerzése.

Felhívom figyelmét, hogy válaszom tájékoztató jellegű, teljes körű tanácsadást csak a konkrét eset minden részletének ismeretében tudok adni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzleti eredmény áfa, egyéb jövedelem könyvelése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Közvetlen de minimis támogatás a tao-bevallásban

Pölöskei Pálné

adószakértő

VP2-4.1.7-21 kódszámú pályázat elszámolása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink