hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Fontos jogegységi döntés a Kúriától! Lazábban kell értelmezni a munkaidő-nyilvántartási kötelezettséget

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

A munkaidő-nyilvántartás a munkáltató alapvető kötelezettsége, melynek pontos részletszabályait azonban a munka törvénykönyve nem tartalmazza. Ezért fontos, hogy a törvényben rögzített alapvető szabályokat a bíróságok hogyan értelmezik. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának friss 1/2022. JEH határozata ezen szabályokat értelmezi. Cikkünkben összefoglaljuk a döntés hátterét és megállapításait.

Alapvető fontosságú a munkaidő-nyilvántartás

A munkaidő-nyilvántartásnak több funkciója van. Egyrészt a munkavállaló számára tanúsítja (ellenőrizhetővé teszi) a munka- és pihenőidő munkáltató által történő beosztásának részleteit, másrészt ellenőrizhetővé teszi a jogszabályoknak való megfelelést a foglalkoztatásfelügyelet számára.

A munka törvénykönyve (Mt.) 134. paragrafusának (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság, valamint az önként vállalt túlmunka tartamát. A munkaidő-nyilvántartás vezetése a munkáltató alapkötelezettsége. Az a körülmény pedig, hogy a munkáltató a törvény által előírt munkaidő-nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve, ha egyéb okból a munkaügyi per során sem tudja rendelkezésre bocsátani a munkaidő-nyilvántartásával kapcsolatos dokumentációt, nem eshet latba a munkavállaló hátrányára.

A bíróság ilyen esetben a közvetett bizonyítékok értékelésével állapíthatja meg a munkavállaló által teljesített (túl)munka idejét (BH2009. 120.). A nyilvántartással szembeni egyik legfontosabb elvárás, hogy naprakész legyen, abból ugyanis pontosan ki kell derülnie, mennyi a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, és mikori a készenlét kezdő és befejező időpontja. Arról azonban a törvény semmit sem mond, hogy a munkaidő-nyilvántartást pontosan hogyan kell vezetni. A munkaidő-nyilvántartásnak ugyanakkor hitelesnek és ellenőrizhetőnek is kell lennie.

A Kúria ugyanakkor nemrégiben hozott jogegységi határozatában kimondta: a naprakészség elve nem követeli meg az események azonnali dokumentálását, a a munkaidő-nyilvántartás helye nincs törvényben rögzítve.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen ismertetjük a Kúria-döntést!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Mezőgazdasági őstermelő – hipabevallás

Szipszer Tamás

adószakértő

Saját részvény elidegenítésének szabályai

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink