Családi járulékkedvezmény: jövedelmek, amelyeknél érvényesíthető, és amelyeknél nem

Megosztás Tetszik

A családi járulékkedvezmény intézményét azzal a szándékkal teremtette meg 2014-ben a jogalkotó, hogy azok számára is érvényesíteni tudják a családi kedvezményt (legalábbis minél jobban ki tudják használni), akik azt a személyijövedelemadó-alap terhére nem tudják teljes egészében igénybe venni. Cikkünkben bemutatjuk, hogy mely jövedelmekből lehet, és melyekből nem lehet érvényesíteni a családi járulékkedvezményt.

Az e körbe tartozók tehát az igénybe nem vett családi kedvezmény személyijövedelemadó-tartalmának megfelelő összegét levonhatják a fizetendő egyéni járulékból. Amíg tehát a családi kedvezmény az szja-törvény szerinti összevont adóalapot csökkenti, addig a járulékkedvezmény a fizetendő nyugdíjjárulék vagy társadalombiztosítási járulék összegét.

A Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 35. paragrafusa – felülírva például a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény járulékfizetéssel kapcsolatos előírásait – leszögezi, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

A Tbj. 34. paragrafusának (3) bekezdése értelmében a családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az szja-törvény szerinti családi kedvezmény összegéből

• a biztosított által vagy
• az szja-törvény szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen, vagy
• a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen, vagy
• az utóbbi két pont szerint biztosítottak által együttesen

ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.

Családi járulékkedvezmény érvényesítésére az szja-törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa jogosult.

Ha az adott személyre nem terjed ki a biztosítás, a családi járulékkedvezmény lehetőségével akkor sem élhet, ha egyébként rendelkezik olyan jövedelemmel, amelyet nyugdíjjárulék terhel.

Így például, ha valaki gyedben részesül, akkor csak abban az esetben jogosult a gyedet terhelő nyugdíjjárulék után a járulékkedvezményre, ha a gyed tartama alatt fennáll a biztosítása. Ha (már) nem biztosított, akkor a gyed vonatkozásában nem érvényesíthető a kedvezmény.

Adódik a kérdés, hogy a gyetben, gyesben vagy éppen ápolási díjban részesülő személy – amennyiben biztosítási jogviszonyban is áll – igénybe veheti-e a kedvezményt az egyébként nyugdíjjárulékkal terhelt ellátások után?

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből választ kaphat a kérdésre, s – egyebek mellett – arra is, figyelembe vehető-e a kedvezménynél az egyéni vagy társas vállalkozó esetében a minimum járulék összege után fizetendő egyéni járulék.