hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíj melletti munkavégzés: ezek a tb-szabályok

  • Szikszai Anikó, tb-szakértő

A nyugdíj melletti munkavégzés szabályait részletezzük munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, valamint választott tisztségviselői jogviszony esetén. A szabályok jobb megértése érdekében mindegyik jogviszony típusnál konkrét példákat is bemutatunk.

A szociális hozzájárulási adó szabályait is tartalmazó 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Szoc.ho) 455. § (1) bekezdése szerint a kifizető a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből, az adóelőleg alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem után szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A szocho törvény ugyanezen paragrafusának (2) bekezdése szerint adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony -- többek között -- a munkaviszony, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység is.

A fentiekből adódóan a nyugdíjas munkavállaló után a kifizető 27 százalékos szociális hozzájárulási adót köteles fizetni, az adóelőleg-alapot képező jövedelem alapján.

Az 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 25. §-a szerint a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Tehát a nyugdíjas munkavállaló nem fizet sem pénzbeli egészségbiztosítási, sem munkaerő-piaci járulékot. Ebből adódóan nem jogosult sem pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például táppénz), sem munkanélküli /álláskeresési ellátásokra.

Fontos kérdés, hogy a Tbj. törvény kit tekint nyugdíjasnak.

A Tbj. 4. § f) pontja szerint saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

Sajátos szabályok vonatkoznak azokra a nyugdíjasokra, akik munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy választott tisztségviselői jogviszonyban állnak.

 

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Őstermelő, tárgyieszköz-eladás

Lepsényi Mária

adószakértő

Kisvállalkozói kedvezmény – ingatlan

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink