Tb- és szochoszabályok harmadik ország állampolgárai, biztosítottjai esetén

  • dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász

Mind a társadalombiztosítási járulék (tb-járulék), mind a szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetéséről szóló törvényi rendelkezések között vannak a harmadik országbeli állampolgárokra, biztosítottakra vonatkozó speciális szabályok, amelyeket alábbi cikkünkben összefoglalva ismertetünk.

A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint harmadik állam (ország) az, amely nem Európai Gazdasági Térség országa, és nem tartozik Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai vagy szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá tartozó államok, országok közé.

Magyarország az alábbi országokkal, illetve állammal kötött szociálpolitikai, illetve szociális biztonsági egyezményt:

– Amerikai kontinensen: Kanada, Québec, Amerikai Egyesült Államok,
– Ázsiában: India, Mongólia, Dél-Korea, Japán– Ausztrália
– Európában: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Ukrajna, Szerbia, Koszovó, Macedónia, továbbá
– Oroszország
– Törökország

Megjegyzés: Svájc és az Egyesült Királyság nem Magyarországgal, hanem az Európai Unióval kötött szociális biztonsági megállapodást, így ez a két ország sem tartozik a harmadik államok közé.

Mindezek alapján harmadik államnak minősül egyebek mellett Kína, Nepál, Malajzia, Fülöp-szigetek, Új-Zéland, Afganisztán, Pakisztán, Libanon, Irán, Izrael, Szaúd-Arábia, Szíria, Argentína, Brazília, Peru, Mexikó, Kolumbia, Venezuela, Bolívia, Burma, Egyiptom, Etiópia, Gambia, Ghána, Kenya, Kongó, Marokkó, Mozambik, Namíbia, Szomália, Tanzánia stb.

Nézzük meg, milyen külön szabály vonatkozik harmadik állam/ország állampolgárára, illetőleg biztosítottjára, ha Magyarország területén foglalkoztatják!

A Tbj. rögzíti, hogy nem lesz biztosított Magyarországon az a harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállaló,

– akit magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató foglalkoztat Magyarország területén, és

– a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és

– ez a munkavégzés a 2 évet nem haladja meg.

A fenti szabály ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző magyarországi munkavégzés befejezésétől számítva 3 év nem telt el. Azaz például két kiküldetés között el kell telnie minimum 3 évnek.

Meg kell említeni, hogy a fenti szabály olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki

– a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye áll-e fenn, illetve

– a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá, amit az erről szóló írásbeli nyilatkozattal támaszt alá.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben ismertetjük, hogyan lehet igazolni a harmadik államban fennálló biztosítást, magyar biztosítottként külföldön folytatott keresőtevékenységre vonatkozó szabályokat, azt, hogy harmadik ország állampolgára mely esetekben köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Öregségi nyugdíj

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Nyíltvégű lizing

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

A traszferár és az áfa kapcsolata

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink