360 találat a(z) adóalap cimkére
Tagi kölcsön engedményezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A napokban kaptam kézhez egy szerződést, melyet még a 2017-es évre kell könyvelnem. A bt. magánszemély beltagja tagikölcsön-követelését 30 millió 480 ezer forint összegben egy másik magánszemélyre (aki semmilyen kapcsolatban nincs a bt.-vel) engedményezi. Az ellenérték az engedményezett összeg 90 százaléka. Rögzítik, hogy az ellenértéket a felek külön okiratban foglalt megállapodása alapján számolják el, és teljesíti a vevő. Az engedményező (a bt.-beltag) feltétlen és visszavonhatatlan módon hozzájárul, hogy a bt. könyveiben a tagi kölcsönt az engedményes (másik magánszemély) nevére átvezessék, kölcsön jogcímén. A bt. ügyvezetője elfogadja, tudomásul veszi és kötelezettséget vállal az engedményeshez kapcsolódó változások átvezetésére, és az engedményes most keletkezett követelését a bt. nevében elismeri. Kérem, szíveskedjen segíteni a könyvelés lépéseiben és összegében. Van-e adóalap-módosító hatása, illetve a 10 százalék egyéb bevételnek minősül-e? Köszönettel: Matinyné
Őstermelő adóelőlege, mentessége, ehója és kedvezményei. Példákkal
Cikk
Április 12-e az őstermelők számára is 2018. évi I. negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség határideje. Lehetséges azonban, hogy mégsem kell előleget fizetni az őstermelésből származó jövedelem után, az adóelőleg alapjának megállapítására vonatkozó speciális szabályok miatt. Ismertetjük az előírásokat.
Szja-kötelezettség ingatlanértékesítés után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, amiben szíves segítségét kérem: Egy magánszemély 2018-ban lakóingatlant ad el. Az ingatlan 55 százalékát még 2011-ben szerezte, a másik 45 százalék viszont 2018-ban került a tulajdonába ajándékozás útján. Az ajándékozási szerződésen 6 millió forint szerepel forgalmi értékként, ugyanez az ajándékozási illeték alapja is a NAV határozatán. Kérdésem az, hogy miként fog adózni jövőre ez az ügylet? A mi álláspontunk az, hogy a ingatlan eladási árából (13 millió Ft) 55 százalék adómentesnek tekinthető a 2011-es szerzésre való tekintettel. Viszont a 45 százalék adóköteles lesz, véleményünk szerint a 13 millió forint 75 százalékát lehet költségként tekintetni, az így fennmaradó rész (4 387 500 forint) lesz a szja alapja, mely után 15 százalék az adókötelezettség. Feltételezésünk helyes? Köszönöm szépen válaszát előre is!
Evaalap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. evaalany, a számviteli törvény hatálya alá tartozik. 2017. évben az egyik partnere felszámolás alá került, így nem fízette a számlák összegét. A hitelezői igény bejelentése megtörtént a felszámoló felé. Kérdésem, hogy ebben az esetben elszámolható-e értékvesztés, és ezzel csökkenthető-e az evaalap?
De minimis
Kérdés
Csak tao-kedvezményként kívánunk de minimist igénybe venni A 100 ezer, illetve a 200 ezer euró de minimis korlát az adóalapra vagy a támogatástartalomra (adóra) vonatkozik?
Gépjárműadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A vállalkozásnak több gépjármű van nyilvántartásában, viszont egy gépjármű nem szerepel (valamiért elfelejtették bekönyveltetni), az önkormányzat kiküldi a befizetni valókat, a teljes összeget kiegyenlitik. Ebben az esetben mi a helyes eljárás, ha elő írom a cégnek költségként, majd egyéb bevételként befizeti a tulajdonos és adóalap-növelő tételként is kezelem? Vagy csak simán átvezetem mint rövid lejáratú kölcsön? Üdvözlettel.
Kivára áttérés előtt "zs" pont alkalmazása
Kérdés
Tisztelt szakértő! A taóról kivára áttérő adózó az áttérést megelőző évben (a megszűnéskori bevallásában) alkalmazhatja-e adóalap-csökkentésre a zs) pontot?
Lakásépítés alvállalkozóval
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lakásértékesítéssel foglalkozó cég új építésű lakásait alvállalkozóval építteti. A magánszemély vevőkkel a társaság adásvételi szerződést köt. A helyi adóról szóló törvény 52. § 32. pontja alapján az alvállalkozói telj. értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ideértendő annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az e pont szerinti értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal a 22. pont a) alpontja szerint jogdíjként, a 36. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként, a 37. pont szerint anyagköltségként vagy a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét nem csökkentette;". Egy korábbi adózónás cikkben (http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_28_Lakas_epites_ebv) a szakértő ezt írta: "A más kivitelezők által számlázott díjak igénybe vett szolgáltatások. Ezek nem alvállalkozók". A kérdésem, hogy az iparűzési adóalapnál levonható-e a fenti esetben a kiszámlázott munka értéke?
Sok hibát talált a NAV: így lehet elszámolni a k+f költségeket
Cikk
A kutatás-fejlesztés (k+f) közvetlen költsége adóalap-csökkentő tétel a társasági adóban (a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) t) pontja alapján). A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóellenőrzéseinek megállapításai szerint jellemzően nem a helytelen költségelszámolásból, inkább a tevékenységek téves k+f minősítése miatt adódnak problémák a vizsgált vállalkozásoknál.
A kiva és az értékcsökkenés. Példákkal
Cikk
A cikk azt járja körül, hogyan történik a kivaalanynál a tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenésének elszámolása, továbbá, hogyan kell kezelni ezt más adózási formára történő áttéréskor, az elszámolást példákkal szemléltetve.
Kapott osztalék a kiva alapjában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves válaszát az alábbi kérdésre. Egy vállalkozás 2017. február 1-jével lett kivás adóalany. 2017. március hóban befektetett üzletrésze után 2016. évre osztalékot kapott. Kérdésem, hogy a kiva alapjából le lehet-e vonni a fenti osztalékot? Tisztelettel: Irodavezető
Egyéni vállalkozó tanulószerződés alapján kapott normatívája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó tanulót foglalkoztatott a 2017. évben. A szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége egyik hónapban sem érte el a havonta tanulónként érvényesíthető normatíva összegét, így folyamatosan visszaigénylő pozícióban volt a szakképzési hozzájárulás adónemen. Kérdésem ezen egyéb bevétel soron megjelenő összeg adózásával kapcsolatos. A helyiadó-törvényben az alábbi törvényi hivatkozást találtam: "a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, illetve őstermelő esetén a tevékenységvégzéssel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) közvetlen összefüggésben kapott – általános forgalmi adó nélküli – ellenérték, növelve a kompenzációs felárral és csökkentve az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, hogy azt bevételként elszámolta, továbbá azon bevétellel, amelyet a számvitelről szóló törvény alapján egyéb bevételként kellene elszámolni;" Jól értelmezem, hogy az egyéni vállalkozó más adóalanytól eltérően MINDEN egyéb bevételként könyvelt bevételét köteles beleszámítani az iparűzési adó alapjába? A kapott támogatást is, ami egyéb bevétel soron szerepel? Válaszát előre is köszönöm.
OEP-támogatás – hipa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az iparűzési adó alapjába beletartozik-e egy háziorvosi tevékenységet is végző kft. orvosi tevékenységéhez kapott OEP-támogatás, az úgynevezett kártyapénz. Valamint kapott egyéb költségek fedezetére szóló támogatás adóalapját képezi-e? A kft. kereskedelmi tevékenységet is végez, a felmerülő költségeket elkülönítetten könyvelték a két tevékenységnél. Köszönöm válaszukat. Üdvözlettel: Szabó László
K+f könyvelése, adóalap-csökkentés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság k+f projektet kezdett el. A projekthez olyan eszközt vásárol, amely önmagában tárgyi eszköznek minősülne, illetve szoftvert, amely önmagában szellemi terméknek minősülne. Hogyan kell elszámolni ezeket az eszközöket, amennyiben a társaság úgy dönt, hogy aktiválja a k+f kiadásait? Önállóan kell nyilvántartásba venni – tárgyi eszközként és szoftverként –, vagy ez a k+f részeként a 112-es számlaosztályon kerül kimutatásra, esetleg saját döntés kérdése? Befolyásolja-e a kérdés megítélését az, hogy az adott eszköz kizárólag a k+f-et szolgálja vagy csak részben? (A mi esetünkben kizárólag a k+f-et szolgálja.) Mi a helyzet, ha a társaság nem kívánja aktiválni a k+f-es kiadásait? Ez esetben lehet költség az ilyen jellegű beszerzés, vagy kötelező tárgyi eszközként, szellemi termékként állományba venni? Ha tárgyi eszközként kell állományba venni, akkor ezekre a tételekre is vonatkozik a tao- és hipaadóalap-csökkentési lehetőség? Válaszát előre is megköszönöm!
Ingatlanbérleti díj eladási árban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni szja ügyben. A hölgy 2010-ben válás miatt 1/1 tulajdonként megszerzett egy "lakóház, udvar, gazdasági épület" megjelölésű ingatlant 25 millió forint értékben. Az ingatlanra 2012-től bérleti szerződést kötött 2017. márciusig. Az így összegyűlt bérleti díj 6 millió 700 ezer forint. 2017. márciusban a bérlőnek eladja a hölgy az ingatlant, és a 30 millió forintos vételárba "betudják" a 6 millió 700 ezer forintos bérleti díjat. A bérleti díjak után az szja-t és ehót megfizette. Kérdésem az lenne, hogyan alakul az szja-fizetési kötelezettség az értékesítés után, mi lesz az adóalap? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
