265 találat a(z) munkába járás cimkére
Tartózkodási hely
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 39/2010-es kormányrendelet szerint tartózkodási hely annak a Magyarország vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik. A munkavállaló állandó lakcíme természetesen sokkal messzebb van. Lakcímkártyáján tartózkodási hely van bejegyezve, ennek ellenére napi szinten igényli a munkába járás költségének megtérítését a lakóhelyéről. Szabályosan járunk-e el, ha megvonjuk tőle a napi munkába járás kifizetését? Mivel tartózkodási hely van bejegyezve, ezért jól tudom, hogy az állandó lakcímére csak hazautazás fizethető? Ami egy hónapban maximum 4 alkalom (oda-vissza)? Köszönöm segítő válaszát!
Munkába járás kifizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném a segítségét. A 39/2010. kormányrendelet 5. paragrafusának 2015. augusztus 1-jétől hatályos módosítása LEHETŐVÉ TESZI, hogy a munkáltató a közigazgatási határon BELÜL történő munkába járást is a rendelet szerinti munkába járásnak minősítse, ha a munkavállaló súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, vagy a munkavállalónak óvodai vagy bölcsődei ellátást igénybe vevő gyermeke van. Továbbá... ha a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni a munkavállaló. Ebben az esetben KÖTELEZŐ? Továbbá létezik-e olyan jogszabály stb., ami alapján más esetben is fizethető a munkába járás közigazgatási határon belül? Köszönöm a válaszát! B.B.
Munkába járás költségtérítése felmondás alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég munkavállalója a munkanap végén felmondott, majd a következő munkanaptól már beteget jelentett, táppénzes állományba vetette magát, és jelezte, hogy a felmondás alatt már nem is fog "meggyógyulni" (a felmondási idő 30 nap). A munkavállaló részére jár munkába járási térítés (vidéken lakik), ahonnan korábban bejárt. Kérdés: a táppénzben töltött időszakra, amikor nem jár munkába, megilleti-e őt a munkába járási költségtérítés (bérlet ellenértéke)?
Tehergépkocsi magáncélú használatának elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cégünk tulajdonában lévő teherautók használatával kapcsolatban dolgozóink menetlevelet vezetnek. Mivel telephelyünkön nincs lehetőség a gépkocsik éjszakai tárolására, így a dolgozók az autókkal járnak haza, reggel pedig munkába. Ez több szempontból is megéri nekünk, mivel éjszaka biztonságos helyen vannak az autók, illetve kevesebb a munkába járás üzemanyagköltsége, mintha bérlettérítést fizetnénk a dolgozónak. Ezen kívül előfordul még, hogy kisebb, magáncélú utakra is használják az autót. Kérdéseink a következők: 1. Adómentes juttatásnak minősül-e a dolgozók céges teherautóval történő munkába járása, figyelembe véve a gazdaságossági szempontokat? 2. A magáncélú használatot a NAV által közzétett üzemanyag- és fogyasztási norma és megtett kilométerek alapján számoljuk ki. Helyes-e ez a számítás? 3. A magáncélú használatot ki kell-e áfásan számlázni a dolgozó felé? Ha nem számlázzuk ki, minősülhet-e egyes meghatározott juttatásnak? Ebben az esetben keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk? 4. Az üzemanyagköltségek áfája levonásra kerül, kérdésünk az, ha a használat során magáncélú használat merül fel és nem készül számla a dolgozók felé, jogosultak vagyunk-e az áfa 100 százalékos levonására? Válaszukat előre is köszönöm szépen! Tisztelettel: Kaszab Éva
Országjáró munkavállalók kiküldetési pénze
Cikk
Munkavégzésük során gyakran utaznak az ország különböző településeire a munkavállalók. Milyen esetek számítanak kiküldetésnek, melyek munkába járásnak? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszol.
Összvonalas máv bérlet
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egyik munkavállalónk vidékről jár budapesti munkahelyre. A havi vonatbérlet 49 000 forint, egész évre ez 588 000 forint. Van egy összvonalas éves bérletjegy a MÁV-nál (nem fényképes, csak személyigazolvány szám van rajta), amivel az ország területén bármikor, bármennyiszer utazhat. Ennek az ára 250 000 Ft/év. Munkábajárási költségtérítésként fizethetjük-e az összvonalas bérlet árát? Ha nem, akkor milyen adókötelezettség terheli? Köszönettel: adMinister Könyvelőiroda
Cégautóadó
Kérdés
Gazdasági társaság személygépkocsit nyílt végű pénzügyi lizinggel szerzett be. Az autóban olyan GPS figyelő rendszert telepítenek, amely figyeli az autó helyzetét, figyeli a szervizelési kötelezettséget és elkészíti a menetlevelet is. Ezt az autót a cég ügyei intézéséhez használják. A munkaidő lejártát követően az egyik alkalmazott ezzel az autóval megy haza. Az otthona több faluval arrébb van, közvetlen tömegközlekedés nem biztosított. A jogszabály azt írja elő, hogy a munkavállaló munkába járását biztosítani kell. Ebben az esetben a cégautóadót meg kell fizetni a cégnek? A munkavállalóval meg kell téríttetni a magánhasználatra jutó költségeket? Használhatja adómentesen ezt az autót a munkavállaló, miközben a cég megfizeti a cégautóadót? Köszönettel.
Munkába járás, bérletköltség térítése, közigazgatási határok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy budaörsi székhelyű munkáltató és két budapesti lakóhelyű dolgozó, akik tömegközlekedéssel (busszal) járnak dolgozni. A dolgozók megveszik a havi BKK-bérletet, valamint megveszik a havi budaörsi bérletet, mert a budapesti bérlet csak az 1. budaörsi megállóig érvényes, nekik viszont még három megállót kell utazniuk a busszal Budaörsön belül (bár nem kell átszállniuk, mert ilyen a járat). Melyik bérlet minősül közigazgatási határon kívüli bérletnek? A dolgozó vagy a munkáltató szempontjából vizsgálandó a közigazgatási határon kívüliség? Ha a munkáltató a 39/2010. kormányrendeletben kötelezően írt 86 helyett 100 százalékot térít, melyik (a budapesti vagy a budaörsi) lesz szja-mentes, és melyik számít már adókötelesnek? Válaszukat előre is köszönöm!
Négy kérdés a munkába járás költségének megtérítéséről
Cikk
Meg kell-e téríteni a dolgozó részére a havi maximum négy alkalom hazautazási költséget és mennyi a fizetendő minimum térítés a négy alkalomból, ha a munkavállaló állandó lakcíme 200 kilométerre van a munkahelyétől? Csak közösségi közlekedési költségtérítés lehetséges, vagy alkalmazható a 9 Ft/km költségtérítés, ha a dolgozó állandó lakhelye Budapesten van, a munkavégzés helye pedig Miskolcon? Ha a dolgozó nem adott le nyilatkozatot, hogy honnan jár be dolgozni, de utólag több hónapra visszamenőleg megigényli a 9 Ft/km költségtérítést, jogos-e az igénye, adómentesen kifizetheti-e utólag ezt az összeget a munkáltató?
Kiküldetés-e?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy dolgozó közigazgatási határon belülről jár dolgozni. A munkaideje 15 órakor lejár, viszont vissza kell járnia hetente kétszer az esti órákban ellenőrizni a kazánt. Dönthet úgy a munkáltató, hogy közigazgatási határon belül is fizeti a munkába járást még úgy is, hogy nem mozgáskorlátozott munkavállalóról van szó, és nincs 10 éven aluli, köznevelési intézményben tanuló gyermeke? A visszarendelt munkavégzésre kiküldetést kell elszámolni neki, vagy semmit, mert közigazgatási határon belül lakik? Köszönöm segítő válaszát!
Munkába járáshoz használt céges autó üzemanyagának áfája
Cikk
Adott építőipari kft. rendelkezik saját hatszemélyes tehergépjárművel. Az alkalmazottak ezzel járnak dolgozni, illetve szállítják a munkavégzéshez szükséges anyagokat. Mivel távmunkáról van szó, ezért az alkalmazottak hétvégente hazajárnak 150-200 kilométerrel távolabb lévő lakóhelyükre. A kft. hozzájárul a hazajutásukhoz. Ugyanezen tehergépjárművel tudnak az alkalmazottak hazamenni. Ilyen esetben is jogosult a kft. az üzemanyagszámlák áfájának levonására, vagy van valami megkötés, esetleg külön nyilvántartás vezetése ezzel kapcsolatosan? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési szakértő válaszolt.
Céges autó munkába járáshoz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott építőipari kft. rendelkezik saját hatszemélyes tehergépjárművel. Az alkalmazottak ezzel járnak dolgozni, illetve szállítják a munkavégzéshez szükséges anyagokat. Mivel távmunkáról van szó, ezért az alkalmazottak hétvégente hazajárnak 150-200 kilométerrel távolabb lévő lakóhelyükre. A kft. hozzájárul a hazajutásukhoz. Ugyanezen tehergépjárművel tudnak az alkalmazottak hazamenni. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben is jogosult a kft. az üzemanyagszámlák áfájának levonására, vagy van valami megkötés, esetleg külön nyilvántartás vezetése ezzel kapcsolatosan? Válaszukat előre is köszönöm!
Munkába járás választható költségtérítése
Kérdés
Egy társaság költségtérítést szeretne adni dolgozóinak a munkába járáshoz, lehetőleg adómentesen. A munkavállalók zöme a munkavégzés helyén kívüli közigazgatási területről jár be dolgozni. Részükre a munkáltató távolsági/helyközi (nem helyi) autóbuszbérletet térít 86 százalékos mértékben. Kérdés: fizethet-e a munkáltató adómentesen 15 Ft/km összeget (naponta oda-vissza) a dolgozóknak a bérlettérítés helyett? Kell-e vizsgálni azt, hogy a munkavállaló a beosztása szerint munkába járást tömegközlekedéssel is meg tudná oldani, továbbá kell-e azt vizsgálni, hogy van-e személyautója a dolgozónak; adható-e a 15 Ft/km összeg annak a dolgozónak is, akit például a szomszédja fuvaroz be minden nap a munkahelyére, vagy éppen kerékpárral jár be dolgozni? Készíthet-e a munkáltató olyan szabályzatot, amelyben ezt a lehetőséget csak a munkavállalók meghatározott körére alkalmazza?
Cégautó – mi számít munkába járásnak?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egyes munkavállalói számára céges autót biztosít, melyet magáncélra is használhatnak. Előfordul, hogy a vállalat székhelye helyett az egyik telephelyen végzik a munkájukat (munkaszerződésükben a székhely szerepel első munkavégzés helyeként). Kérdésem az lenne, hogy ha a vállalat székhelye útba esik a munkavállaló lakóhelye és a telephely között, akkor el lehet-e számolni a lakóhely és a telephely közötti teljes utat üzleti célú útként, vagy a lakóhely és a székhely közötti távolságot munkába járásként, vagyis magáncélú útként kell elszámolni, és csak a székhely és a telephely közötti út számít üzleti célúnak? Üzleti célú útnak számít-e az, ha a munkavállaló reggel a lakóhelyéről egyenesen egy üzleti partnerhez vagy egy másik telephelyre megy, amennyiben a székhely (ami a munkavállaló első munkavégzésének a helye) nem esik útba a munkavállaló lakóhelye és a vállalat telephelye között? Ha a telephelyen vagy az üzleti partnernél elvégzett munkát követően továbbutazik a székhelyre, az szintén üzleti célú útnak minősül? Ha a munkavállaló lakóhelye és a vállalat telephelye egy helységben van, a munkavállaló munkavégzésének első helye pedig a cég székhelye, reggel ide is utazik, de esetenként a munkanap végén a telephelyen is kell ügyet intéznie, és csak ezt követően megy a lakóhelyére, akkor a székhelyről a telephelyre történő utazás magáncélú vagy üzleti célú útnak minősül? Válaszukat előre is köszönöm!
Munkába járáshoz adott juttatás
Kérdés
Tisztelt Címzett! Cégünknél felmerült az a lehetőség hogy a cégautóval nem rendelkező vezetők részére üzemanyagkártyát biztosít a cég. A cél az lenne, hogy a cég fizesse az adót a felmerült költség után. Kérdésem, hogy minősülhet-e ez egyéb, nem meghatározott juttatásnak azzal, hogy a munkavállalók egy meghatározott csoportjára (cégautóval nem rendelkező vezetők) vonatkozna a feltétel, és szabályzatban rögzítenénk. Válaszát előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
