397 találat a(z) munkabér cimkére
Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Nekem olyan kérdéseim merültek fel, hogy mi van akkor, ha a cégnél már március végén módosították a munkaszerződésben a 8 órás munkaidőt 6 órára és a munkabért is, de a cég most igénybe venné a támogatást? Akár úgy is, hogy 4 órában, vagy 6 órában? Ez lehetséges, mert a módosított program szerint a kérelem benyújtásának napján érvényes alapbér számít? Illetve ha így nem lehetséges akkor az megoldható, hogy visszamódosítják a szerződéseket az eredeti 8 órásra és annak megfelelő bérre és úgy adják be? Köszönettel!
Felmondás, ha a munkavállaló nem írja alá a járvány miatt változó munkaszerződést
Cikk
A koronavírus-járvány miatt rövidebb ideig nyitva tartó ruházati boltban csökkentették a munkaidőt és a munkabért is. A munkaszerződés módosítását az egyik dolgozó nem fogadja el. Mit tehet a munkaadó? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Veszélyhelyzet: ismét változnak a foglalkoztatás szabályai
Cikk
A veszélyhelyzet időtartama alatt, április 11-étől átmenetileg változik a munka törvénykönyve a ma megjelent 71. számú Magyar Közlönyben közzétett 104/2020. kormányrendelet szerint. A munkaidőkeret tartama 24 hónapra növelhető. Nem tartalmaz a kormányrendelet eltérési lehetőséget sem a munka minimális díjazásával, sem a rendkívüli munkaidővel kapcsolatban.
Levonás a munkabérből: ezek a legfontosabb szabályok
Cikk
Bár a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályozza a munkabérből történő levonást, annak mértékét, a minimummentességet, a sorrendet, mégis egy sor nyitva álló kérdés merül fel a gyakorlati alkalmazás során.
"Fizetetlen állásidő" biztosítási jogviszony?
Kérdés
A március 18-i "fizetetlen állásidő" kérdésével kapcsolatban kérdezem, ha a munkavállaló az állásidő alatt nem kap munkabért, a munkáltatónak nincs járulékfizetési kötelezettsége, ez munkaviszonynak minősül, vagy a munkavállalónak erre az időre egészségügyi hozzájárulást kell fizetni?
Járulékkedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 61/2020. kormányrendelet bizonyos ágazatokba tartozó munkáltatóknak 4 hónapon keresztűl szocho- és egyénijárulék-kedvezményt biztosít, ha a rendelet kihirdetését megelőző 6 hónapban árbevételének legalább 30%-a ebből a tevékenységéből származott. A kérdésem, hogy egy 2019. szeptember 13-án alakult cég 6 hónapos időszaka március 13-án jár le, ezt az időszakot így figyelembe lehet-e venni már a március havi kedvezmény igénybe vételekor? A gazdasági társaság eddigi összes árbevétele e kedvezményes tevékenységből származott, de van-e jelentősége annak, hogy 2019. évben nem volt árbevétele? A másik kérdésem szintén a jelzett kormányrendelet egyéni járulékalapot képező keresetből levonandó nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék helyetti 7710 forint megfizetésére vonatkozik. Ezt a munkavállaló béréből nem kell levonni és befizetni a NAV felé? Vagy a munkavállalót ezek a tételek továbbra is terhelik, csak nem kell a NAV felé megfizetni, azaz a munkáltatónál marad? Ha igen, akkor a foglalkoztatónak milyen címen jelenik meg mint bevétel? Válaszát várva, tisztelettel: Molnár Istvánné
Állásidő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás Olaszországból szállít alapanyagot gyártáshoz. Sajnos a szállítás akadozik a kialakult helyzet miatt. Ezért nem tudunk folyamatos munkát biztosítani munkavállalóinknak. Előfordul, hogy csak két-három napig nincs alapanyag, ezáltal munka, de akár egy-két hétig is előfordulhat ez a probléma. Kérdésem, hogy amennyiben nem tudunk munkát biztosítani, lehetőségünk van-e díjazás nélküli állásidőt alkalmazni azokra a napokra, amikor nincs alapanyag? Amennyiben igen, van-e időkorlátja ennek a lehetőségnek, és ezeken a napokon biztosítottak a munkavállalók? Köszönöm a segítségüket!
Így adóznak a késedelmesen fizetett bérek és juttatások
Cikk
Ezzel a témakörrel általában akkor kell foglalkozni, amikor a munkáltató pénzügyi nehézségek következtében, vagy a munkavállaló jogviszonyának jogosulatlan megszüntetése következtében a munkavállalót megillető jövedelmet nem, vagy csak késedelmesen fizeti ki a munkavállaló részére. Sajnos az előttünk álló koronavírus-járvány a gazdasági folyamatokra is hatást gyakorol, a munkáltatók átmeneti időre fizetési nehézségekkel szembesülhetnek. Ezért összefoglaljuk röviden az utólag kifizetett munkabér adózására vonatkozó szabályokat.
Értékhatár nélküli munkabér II.
Kérdés
Tisztelt Ügyvédnő! Köszönöm a válaszát azonos című előző kérdésemre. Annyiban egészíteném ki a kérdésemet, hogy a munkáltató minden lehetőséget megvizsgált. Természetesen alkalmazza azokat a megoldásokat, amelyeket Ön is említett. Abban az esetben, ha már nincs más lehetőség, és a munkavállaló nem tud munkát végezni, a közös megállapodás arra vonatkozna, hogy fizetés nélküli szabadság helyett az Mt. 146. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavégzés alóli mentesüléshez hozzájárul a munkáltató, és erre az időszakra a megállapodás szerinti munkabér összege az alapbér 50%-a, 30%-a, vagy annál kevesebb, például havi 10 ezer forint. Ez azért lényeges, mert ezekben az esetekben fennáll a biztosítás, míg a fizetés nélküli szabadságnál nem. Egyetért ezzel?
Szociálishozzájárulás-fizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó munkabér és önálló tevékenység összevont jövedelme 8617 ezer forint, a kifizetők befizették a szociális hozzájárulási adóját.Vállalkozói kivét 5500 ezer forint, amely után ő maga befizette az 1050 ezer forint szociális hozzájárulási adót. Keletkezett 1662 ezer forint vállalkozói osztalékalap, amely után szociális hozzájárulást kell fizetni. Kérdés kell-e fizetnie az osztalékalap után szociális hozzájárulást, vagy az 1050 ezer forint befizetett szociális hozzájárulás fedezi a fizetendő szociális hozzájárulást, vagy még vissza is igényelhető a maximált hozzájárulás feletti rész? Köszönettel: Benke Tamásné
Alkalmi munkabér Ausztriában dolgozónak
Kérdés
Tisztelt Horváthné szabó Benáta! https://adozona.hu/kerdesek/2020_2_19_alkalmi_munkaber_Ausztriaban_dolg_bea Szeretném pontositani, a fenti válasz azon részét, hogy az alkalmi munkabér Magyarországon adóztatható. Ez azt jelenti, hogy a dolgozónak Magyarországon az szja-bevallásában be kell vallania az egyszerűsített foglalkoztatásban kapott bér teljes összegét és meg kell fizetni utána az szja-t, vagy csak a mentesített összegen felüli rész adóköteles? Kiegészítés: a munkavállaló Magyarországi lakos. Köszönettel: Cseh Jánosné
Lehetnek-e az ápolók készenléti jellegű munkakörben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy nyugdíjasotthonban az ápolók, gondozók, 24/72 munkaidő beosztásban dolgoznak, munkaszerződésük szerint heti 40 órás munkaidőben. Így az általános munkarendhez viszonyítva a két hónapos munkaidőkeret végére midig túlórájuk keletkezik. Ennek elkerülése végett, módosítani szeretnénk a munkaszerződésüket, és a tevékenységüket készenléti jellegűnek minősíteni. A készenléti jellegű munkakörnél a munkaidő akár heti 60 órára is emelhető, de mi csak heti 48 órára emelnénk a munkaidőt. Így nem képződne rendszeresen túlórájuk, ezáltal nem illetné meg őket a túlórára tekintettel rendes munkaidőre járó munkabér. Ezzel a megoldással csak bérpótlékokra lennének jogosultak, amit viszont egyhavi fixösszegű átalányként fizetnénk. Természetesen a munkaszerződést közös megegyezéssel módosítanánk. Helyes lenne ez így? Vagy ez a tevékenység csak megszakítás nélküli tevékenységnek minősíthető? Ki dönti ezt el, hogy melyik tevékenységbe sorolható az ápolói tevékenység? Ha ez így megoldható, akkor a másik kérdés az, hogy a konyhai és egyben takarító személyzet szintén nem napi 8 órát dolgozik, hanem napi 12 órázik. Kettőt dolgoznak, kettő szabad. Ha az otthon tevékenysége készenléti jellegűnek minősül, akkor őket is be lehet tenni a készenléti jellegű munkakörbe, a heti 48 órás munkaidőbe? A részmunkaidősöknél lehet-e részarányosan számolni a minimálbért, a heti 48 órából számolt minimál órabérrel? Köszönettel várom válaszukat!
Bér kivétele nyugdíj melletti válalkozásból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetését az elmúlt 3 évben megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezető. 68 évesen nyugdíjasként fizette a havi egészségbiztosítási díjat, amely havi 7710 forint, de havonta nem vett fel munkabért. Ettől az évtől kezdve viszont szeretne változtatni, olyan módon, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban, havi munkabér ellenében végezné. A kérdésem az, hogy százalékos arányban milyen járulékot és szja-t kell fizetni a felvett munkabér után? A kérdésnek utánajárva ellentétes válaszokat kaptam könyvelőktől: az egyik azt mondta, hogy 15% szja-t kell fizetni, és abban benne van minden, a másik azt mondta, hogy 15%, plusz a havi 7710 forint egészségbiztosítási járulék. A bizonytalan információk miatt fordultam Önökhöz. Válaszukat előre is köszönöm!
Céges farsangi mulatság, tombola, vetélkedő adózása
Cikk
Február a farsangi mulatságok időszaka. Céges síelés, játékos vetélkedők, farsangi bál vagy a rendezvényen adott tombola, csak hogy néhányat említsek a leggyakrabban előforduló jutatások közül. A vidám pillanatok mellett ne feledkezzünk el róla, hogy a februári juttatások után a kifizetőnek március 12-én adót kell fizetnie.
Szociális hozzájárulási adó -–nyugdíjas munkavállaló
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas munkavállaló figyelembe veheti-e munkaviszonyból származó jövedelmét, amikor az osztaléka után fizetendő szocho felső határát számítja? Várom válaszát, üdvözlettel, Kaltenecker Annamária
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
