246 találat a(z) üzletrész cimkére
Üzletrész öröklése utáni lemondás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.-ben két tulajdonos van. Apa és a mostoha fia. Az apa elhunyt, és a vér szerinti gyermeke örökli a részét, aki erről lemond a másik tag javára. Kell-e ajándékozási illetéket (18%) fizetni ebben az esetben? A kft. átalakulhat egyszemélyes kft.-vé (a másik tulajdonos 100%-os részesedésével), és ebben az esetben mi lesz a vér szerinti lánya által örökölt üzletrésszel? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Üzletrész-értékesités bevételének elhatárolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknél tartós részesedés értékesítése történt 2017-ben jelentős nyereséggel. Az adásvételi szerződésben foglalt feltételek szerint a vételár kifizetése 72 hónap alatt történik. Kérdésem, hogy a vételár további éveket érintő része elhatárolható-e abban az esetben, ha az ellenérték kifizetéséhez az értékesítő cég 72 havi kölcsönt is nyújtott? Köszönöm!
Üzletrész névértéken történő értékesítése
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdéssel kapcsolatban kérnénk segítségüket. Egy kft. két magánszemély tulajdonosa (35% és 20% részesedéssel rendelkeznek) szeretné eladni üzletrészét. A kft. jegyzett tőkéje 6 millió Ft, saját tőkéje pedig közel 2 milliárd Ft. Milyen esetleges kockázatokkal jár, illetve van-e akadálya az üzletrészek névértéken történő értékesítésének a két magánszemély tulajdonos által? (Más lenne-e a helyzet abban az esetben, ha az üzletrészét társaság nem pedig magánszemély értékesítené?) Mennyiben változik ez akkor, ha az üzletrész adásvétele során az üzletrészek ellenértéke nem pénz, hanem részesedés más társaságban szintén névértéken? Mennyiben változik a helyzet, ha a kft vásárolja vissza üzletrészeit a tulajdonosoktól? Az utóbbi történhet névértéken? Segítségüket nagyon köszönjük. Üdvözlettel: Molnár Tibor
Üzletrész szerint fizetendő osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy kft., melynek 3 tagja van, és a 3 millió forintos jegyzett tőke 400 ezer – 400 ezer és 2,2 millió forint arányban lett befizetve. A harmadik tag még 2,3 millió forintot tőketartalékként is befizetett Elkértük társasági szerződést, amelyből kiderül, hogy üzletrészek 48,274-47,226-4,5 százalékos arányban oszlanak el. Tehát van egy társaság, melynek 3.000,000 a törzstőke tagjegyzék szerint: I. tag. törzsbetét 400 000 (üzletrész 48,274%-ot testesíti meg) II. tag: törzsbetét 400 000 (üzletrész 47,226%-ot testesíti meg) III.tag: törzsbetét: 2 200 000 (üzletrész 4,5% testesíti meg) Sajnos ebben a tagjegyzékben egy szó nincsen a tőketartalékba befizetett összegről, de a befizetés ezzel a jogcímmel történt. Hol kell keresni erről információt? Társasági szerződésben sem találtuk erről információt. Kérdés: ha ez a társaság 10 millió forintos osztalékot hagyja jóvá, akkor milyen arányban kell ezt kifizetni tagok részére? Törzsbetét arányában vagy üzletrész arányában? Szavazati arány megegyezik az üzletrész arányával, ez társasági szerződésből kiderül. Köszönettel:
Üzletrész átruházása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyvéd előtt köttetett üzletrész-átruházási szerződésben egy kft. résztulajdonnal rendelkező magánszemély tagja eladja a 33 százalékos részét egy másik magánszemélynek. Az eladott üzletrész névértéke 1 millió forint volt, az eladási ár pedig 800 ezer forint. Keletkezik-e az eladónak adó- vagy más fizetési kötelezettsége, vagy valami egyéb teendője? Köszönettel várom a válaszát!
Üzletrész eladásának adózása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az általam vezetett kft.-ben tulajdonosváltás történt 2017-ben. Szeretném tudni, hogy az eladó magánszemély tulajdonosnak és a vevő magánszemély tulajdonosnak hogyan kell feltüntetnie és bevallania ezt a személyi jövedelemadó bevallásánál? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Havasi Márta
Ingatlanértékesítés társaságban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben várnám szíves állásfoglalását: Egy egyszemélyes kft. nagyértékű ingatlannal rendelkezik. A tag eladja üzletrészét egy belföldi magánszemélynek névértéken, 3 millió forintért. A kft. korábbi tagja belföldi illetőségű magánszemély, ugyanúgy, mint a vásárló tag, egy napig sem bírtak külföldi illetőséggel. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben van-e bármilyen bejelentési kötelezettségem a NAV felé akár változásbejelentő leadásának tekintetében, vagy akár illetékkivetéshez történő adatszolgáltatáshoz vagy társaságiadó-fizetési kötelezettség megállapításához? Keletkezik-e adó- vagy illetékfizetési kötelezettség bármilyen tekintetben bármelyik szereplőnél? Második kérdésem hasonló: ha egy nagy eszközértékű társaság belföldi magánszemély tagja eladja üzletrészét egy másik hasonló magánszemélynek úgy, hogy az üzletrész eladásáért nem kér többet, mint az üzletrész névértéke, keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége akár a régi, akár az új tagnak, akár a társaságnak? Azzal tisztában vagyok, hogy a tagok személyében történt változásról változásbejelentőt kell küldenem a NAV-nak – ez minden esetben így van, mikor olyan változás történik a társasági szerződésben/alapító okiratban mely a tagok személyének változását illeti. Válaszát előre köszönöm.
Üzletrész-ajándékozás egyeneságbeli rokonnak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. üzletrészét szeretné szülő a gyerekének ajándékozni. Az ajándékozás során ajándékozási illeték nem merül fel (?!), de van-e adóvonzata az ajándékozásnak, ha az ajándékozott üzletrész névértékét meghaladja a megszerzett üzletrész piaci értéke? Köszönöm.
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
A férj 50 százalékos tulajdonában lévő cég (25%-os) üzletrészt vásárol a feleség (tulajdoni részesedése: 25%) résztulajdonában lévő társaságban. Kapcsoltnak minősül a két cég? Vagy a kapcsoltság már azáltal is megvalósul, hogy az egyik üzletrészt vásárol a másikban? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
Üzletrészeladás részletfizetésssel
Kérdés
Amennyiben egy kft. magánszemély tulajdonosa üzletrészét eladja másik magánszemélynek több évi részletfizetéssel, mikor kell adót fizetni az eladónak? Az átruházáskor vagy amikor megkapja a részleteket?
Magánszemély üzletrész-értékesítésének adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2018 februárjában "A" Kft. magánszemély tulajdonosa értékesíti "B" Kft. részére üzletrészét. (A "B" Kft. lesz az "A" Kft. egyedüli tulajdonosa.) A magánszemély törzsbetétje 3 500 000 forint. A vételár 25 400 000 forint lesz. Kérdésem az lenne, hogy a magánszemélynek a 25 400 000-3 500 000=2 900 000 forint után keletkezik 15 százalék szja- és 14 százalék ehofizetési kötelezettsége? Ha ez így helyes, akkor 21 900 000 forintot külön adózó jövedelemként részesedés-átruházás 15 százalék adóval kell számfejtenem? A 3 500 000 forint törzsbetét kifizetése milyen jogcímen történjen? Bognárné
Üzletrész értékesítése
Kérdés
Egy egyszemélyes, 30 millió forint jegyzett tőkéjű kft. kiválással átalakult. A kiválási vagyontervezetben a tulajdonos megosztotta a két cég között a jegyzett tőkét, könyvszerinti értéken: 30% változatlanul tovább működő kft. 70%-ban új kft. A 30 millió forint jegyzett tőkéjű kft. 100 százalékos tulajdonrészének megszerzésére a tulajdonos a múltban szerződésekkel igazolhatóan mindösszesen 47 millió forintot fizetett. A végleges vagyonmérlegben a kiválást követően mindkét cég 3 millió forint jegyzett tőkével lett bejegyezve, A jegyzett tőke 3 millió forint feletti része tartalékba került, illetve eredménytartalékban maradt az új kft.-ben, illetve a változatlanul tovább működő kft.-ben. Kérdések: Amennyiben a tulajdonos a változatlanul továbbműködő kft.-t értékesíti 15 millió millió forintért, keletkezik-e szja kötelezettsége? A kiválási vagyontervezetben meghatározott jegyzett tőke elosztási arányát kell figyelembe venni a beszerzési érték arányosításánál? A jövedelem utáni adót mikor kell befizetni, magánszemély vásárló esetén?
Kamatjövedelem adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély eladja 100 százalékos üzletrészét egy tőle teljesen független vállalkozásnak. Az ügyletből jelentős árfolyam-nyeresége keletkezik a magánszemélynek. Ennek megállapítása után a kifizető vevő vállalkozás levonja a magánszemélytől az szja-t és nyilatkoztatja a magánszemélyt az eho-értékhatárról is. Az üzletrész vételárának kifizetése a kifizető hibájából megkésve történik az eladó részére, ezért a kifizetőnek a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie az eladó magánszemélynek. Kérdés: a "kamattranzakciót" a felek közötti eredeti ügyletként (üzletrészeladás szerinti adózással) kell kezelni (tehát 15 százalék szja+14 százalék eho), vagy egyéb jövedelemként (szja+kifizetői 22 százalék ehóval)?
Üzletrész-átruházás taovonzata
Kérdés
Tisztelt Cím! Cégünknek 20 százalékos üzletrésze volt egy másik kft.-ben (nem volt bejelentett részesedés). Tekintve, hogy soha nem kaptunk belőle osztalékot, még a kötelező törzstőkeemelés előtt úgy döntöttünk, hogy megszabadulunk tőle. 100 ezer forint volt a tartós részesedés könyv szerinti értéke. A piaci értéke nem számottevő. 10 ezer forint névleges összegért adtuk vissza a kft.-nek. Olvasatom szerint ennek a tranzakciónak nincsen adóalap övelési kötelezettsége. Árfolyam-veszteségként könyveltem le a 90 ezer forint különbözetet. Jól értelmeztem a jogszabályokat? Tényleg elismert költségnek ismeri el az állam, és nem kell növelnem ezzel az összeggel a tao-ban az adóalapot? Mert ha 0 forintért adtam volna át, adóalapnövelő lenne, igaz? Várom szíves válaszukat.
Saját üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni. Egy kft. a könyv szerinti értéken nyilvántartott 5 millió 200 ezer forint saját üzletrészét 2017.12.29-én eladja 30. millió forintért egy magánszemélynek, pénzmozgás – két részletben – 2018-ban lesz. A szerződést az ügyvéd elkészítette, de a cégbírósághoz csak 2018 januárjában kerül benyújtásra. Ebben az esetben az árfolyamnyereséget 2017. évre (szerződés dátuma) vagy 2018. évre (cégbírósági benyújtás) kell elszámolni? Befolyásolja-e az évek közti elszámolást, hogy a pénzügyi teljesítésre a mérlegkészítés előtt vagy a mérlegkészítés után kerül sor? Mi történik akkor, ha a vételárat csak részben vagy egyáltalán nem egyenlítik ki? Ha az érintett felek egymástól függetlenek, az ügylet igényel-e adóalap-módosítást? Ha a vásárló a kft. egyik tulajdonosa, és az ár a piaci érték felett van, akkor milyen adóalap-módosítást kell elszámolni?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
