246 találat a(z) üzletrész cimkére
Kft. üzletrész vásárlása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. egy másik, független kft.-ben üzletrész vásárlását tervezi. A vételár tárgyalás alatt áll. A szerződés létrejötte után, a vételár kifizetésekor az üzletrészt értékesítő magánszemélyektől a keletkező jövedelmük után cégünk levonja az szja-t, és ha szükséges a 14 százalékos ehót. Ezen kívül van bármilyen adó, járulék, ami akár a mi társaságunkat mint vevőt terhel, akár az eladó magánszemélyeket? Köszönettel
Jegyzett tőke és az üzletrész aránya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tulajdonos eladja az 1000 forintos jegyzettőkéjű cégben lévő 400 forintos üzletrészét 15 000 forintos értékben. Kifizetés 2 részletben történik tulajdonjog fenntartása mellett. Első részlet kifizetése 70 százalék, a tulajdonjog a cégé. A fennmaradó 30 százalék üzletrész és ahhoz kapcsolódó szavazati jog a tulajdonosé még. Kérdésem, ha a cég jegyzett tőkét emel, a tulajdoni arány a szerződés (1000 forint) szerinti, vagy mivel még tag (30 százalék) a tulajdont és a szavazati jogot már a felemelt jegyzett tőkéhez kell viszonyítani? Köszönöm szépen a választ!
Üzletrész piaci értéke, a vételár adózása és számvitele
Cikk
Olvasónk arról érdeklődött, hogy miként határozandó meg egy üzletrész piaci értéke, továbbá hogyan alakulnak az eladáskor szerzett jövedelem közterhei. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.
16K71-es nyomtatvány konkrét kitöltése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 500 000 Ft jegyzett tőkéjű, két tagos (A személy 50% – B személy 50%) kft. felemelte a törzstőkét eredménytartalékból (szintén 50-50%) 2016 júniusában, a cégbíróság bejegyezte. 2016 szeptemberében a B tag tag kilépett és eladta az 1 500 000 Ft-os üzletrészét 500 000 Ft-ért az A tagnak. Kérdésem: ebben a konkrét szituációban hogyan kell kitölteni a 2016K71 nyomtatványt? Milyen kódokat kell használni? Kérem megerősítésüket abban, hog a fenti esetben A tag 750 000 Ft-ot fizetett ki a 3 milliós jegyzett tőkéért, tehát eladáskor csak a különbözetet fogja adózni. Jól gondolom? Köszönettel: Bálintné Eszter
Üzletrész értékének meghatározása
Kérdés
Egy magánszemély eladja az XXL Kft.-ben lévő üzletrészét, a vevő egy kft. (pl. Bonusz Kft.). Az üzletrészeladásért a magánszemély 30 millió Ft vételárat kap. Kérdés a piaci érték meghatározása és az adóköteles jövedelem összege, kinek mit kell fizetni? Az XXL Kft. nyilvános jóváhagyott beszámoló mérlegében a saját tőke: 100 millió Ft., a jegyzett tőke: 10 millió Ft, a magánszemély üzletrészének névértéke: 3,5 millió Ft.
Üzletrész bekerülési értékének figyelembe vétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság (kft.) magánszemélytől megvásárolja a cégének 100 százalékos üzletrészét. A magánszemély az üzletrész bekerülési értékeként – tekintettel arra, hogy a vállalkozást saját maga alapította – a társaság törzstőkéjét határozta meg. Az üzletrész adásvételi szerződésében meghatározott eladási árat a felek három részletben számolják el: az első részlet a szerződés aláírásakor aktuális, a második részlet egy év múlva, míg a harmadik részlet három év múlva esedékes. Kérdés, hogy melyik részletből kell levonni a bekerülési értéket a jövedelem meghatározásához? A tulajdonszerzés és a cégbírósági bejegyzés az adásvételi szerződéskor megtörténik.
Üzletrészmegváltás
Kérdés
A kft. ügyvezetője 2016. júliusában meghalt, a társaság csak most decemberben választott ügyvezetőt. A tagok megváltanák az örökös üzletrészét, csak a kérdés az, hogy milyen időpontra kell elkészíteni a piaci értéknek megfelelő cégértéket. A problémát az okozza, hogy a cég vagyona - éppen az ügyvezető kiesése miatt - az elmúlt időszakban lényegesen csökkent.
Ajándékba kapott üzletrész értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy házaspár 50-50%-ban tulajdonosai a kft.-nek. A cég saját tőkéje 20 millió, a jóváhagyott osztalék 4 millió, a tagi kölcsön 2 millió forint. Az osztalék és a tagi kölcsön is 50-50%-os a felek közt. Az apa betegsége miatt gondolniuk kell a cég további sorsára. Egy gyermekük van, aki az egyik örökös, a másik örökös a házastárs, aki egyben a cég másik tagja. 1. megoldás Az apa az üzletrészét 50-50%-ban elajándékozza a gyermekének és a házastársának. Az szja-törvény 67. § (9) bekezdés ak) 2. pontja értelmében az ajándékozási szerződés napjára meg kell határozni az üzletrész szokásos piaci értékét . A szokásos piaci érték az ajándékozott üzletrészre jutó saját tőke, növelve a jóváhagyott osztalékrésszel? Vagy még a tagi kölcsön rá eső részével is kell növelni az értéket? Az ajándékozási szerződésben elég az üzletrész névértéke, és az szja-törvény alapján elégséges igazolás a szokásos piaci értékre vonatkozóan a szerződés napjára taggyűlés által jóváhagyott mérleg? Kérdésem még, hogy ha kiveszik a jóváhagyott osztalékot és a tagi kölcsönt, amit az üzletrésszel ajándékba kaptak, akkor a magánszemélyek hogyan adóznak? 2. megoldás Ha megvárják az öröklés útját, akkor mi lesz a szokásos piaci érték, kiemelve kérdezem a jóváhagyott osztalék és a tagi kölcsön sorsát? Ha a megörökölt jóváhagyott osztalékot, tagi kölcsönt kiveszik, akkor hogyan adóznak? Várom – ha lehet, jogszabályi hivatkozással – szíves válaszukat. Üdvözlettel:Kisfaludyné
Kft.-üzletrész visszavásárlása
Kérdés
A kft.-nek két üzletrész tulajdonosa van, 60-40% arányban. A kisebbségi tulajdonos (40%-os) üzletrészét a kft. visszavásárolná. Mire kell figyelemmel lenni a visszavásárlásnál? Van-e korlátja a visszavásárlásnak? Cégbiróságon a visszavásárlást be kell-e jegyeztetni? Várom megtisztelő válaszát.
Tagi részesedés csökkentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretném válaszukat, illetve megerősítésüket: Egy kft. egyik magánszemély tagja értékesíti tulajdonrészének 30 százalékát a másik magánszemély tagnak. Értékesítés előtt 50-50% volt a tulajdonosi hányad, a jegyzett tőke 3 millió forint, pozitív saját tőkével rendelkezik. Az üzletrész értékesítését a magánszemélyek egymás közötti adás-vételi szerződéssel tudják megtenni? Elsőként meg kell vizsgálni a vagyoni betét piaci értékét, amely a saját tőke összegéből a 30%-ra jutó arányos rész, közbenső mérleg segítségével? Magánszemélyként jövedelem az eladónál akkor keletkezik (és ezáltal szja-, valamint ehofizetési kötelezettség), ha a kapott ellenérték a szokásos piaci árat meghaladja? Piaci áron történő értékesítéskor adófizetési kötelezettsége eladónak nincs? Piaci ár alatt, esetleg ellenérték nélkül történhet-e átruházás? Ez esetben jelentkezik valamilyen adófizetési kötelezettség? Válaszát előre is köszönettel
Goodwill
Kérdés
Van egy cég, amelyet megvásárolnánk. Az szja és eho oldala számomra már tiszta, amennyiben szokásos piaci áron történik, akkor szja + a 14 százalékos eho van, aminek ugye van plafonja a 450 ezer forint…itt az szja az eladási ár és a jegyzett tőke különbsége. Az eho meg azon múlik, hogy beleférünk-e a szokásos piaci árba, mert ha nem, akkor 27 százalék az eho felső határ nélkül, tehát a teljes összegre…az szja törvény szerint alapvetően a saját tőkéig lehet elmenni a szokásos piaci árnál, illetve ha kellően alátámasztott, tehát szakmailag indokolt, akkor mehetünk e fölé is… A gondom ennek a másik oldalával van, a vevő oldalával…2016-tól a goodwillt egy picit újragombolták…e szerint, üzletrész adásvételre nem lehet goodwillt képezni, mert az a kiindulási pont, hogy a vételár a szokásos piaci ár…nincs e feletti rész, így nincs mit amortizálni, ugye mert az idei évtől került be az 5-10 év, tehát a szokásos piaci ár is visszatérülne a tao-ban, de így nem tud, mert nem értelmezhető a szokásos piaci ár feletti rész…ha jól értelmezem a törvényt és a cikkeket, amik megjelentek, abban az van, hogy üzletágvásárlásra, eszközvásárlásra vonatkozhat csak a goodwill, üzletrészre semmiképp…azért vagyok bajban, mert akkor itt ellentmondás van az szja és a tao törvény között…vagy rosszul értelmezek valamit? Köszönöm válaszát
Részesedés devizában
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy magyar kft., amelynek 3 000 000 forint a jegyzett tőkéje, eladja az üzletrészét egy másik magyar kft.-nek 100 000 euróért. A vevő magyar kft. mint részesedés tartja nyilván a szerződéskori MNB-árfolyamon? Év végén van átértékelési kötelezettség? Köszönöm a válaszukat Horváth ANdrea
Tagi kölcsön kft. tagjának halála esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben 60 százalékos tulajdonrésszel rendelkező magánszemély az elmúlt években jelentős tagi kölcsönt nyújtott a kft. számára. A magánszemély meghalt, az üzletrészét két gyermeke fogja örökölni. Ebben az esetben az üzletrész megöröklésével a betett tagi kölcsön is automatikusan öröklődik, vagyis a társaság visszafizetheti-e a kölcsönt a két örökösnek, mihelyt a kft. likviditása ezt lehetővé teszi? Kell-e valamilyen adókötelezettséggel számolni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Üzletrész apportálása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A magyar állam 100%-os tulajdonában van "A" és "B" Kft. is. A "B"-ben lévő 100%-os üzletrészét apportálja "A" Kft-be. Kérdés, hogy az apportálandó üzletrész "A" Kft.-ben a saját tőkében hova kerülhet: 1. csak jegyzett tőkébe 2. jegyzett tőkébe és tőketartalékba, például 10-90% arányban megosztva, annak ellenére, hogy az apportált üzletrész nem osztható, nem értelmezhető ilyen arányban? Úgyis feltehetném a kérdést, hogy tőkeemelés keretében – például egy autó apportálásakor – megoszthatom-e az apportértéket a jegyzett tőke és a tőketartalék között, ha az autó fizikailag egy darab tárgy? Köszönöm válaszát! M. Judit
Osztalék fizetése, előírások üzletrész átruházásánál, lefoglalásánál
Cikk
Mikor, kinek jár az osztalék, mikor nem fizethető egyáltalán? Üzletrész átruházásánál kit illet meg a nyereség? Körbejártuk a sokakat érintő kérdést. Az adóhatóságtól megkérdeztük azt is, hogy mi a helyzet a lefoglalt üzletrészekre vonatkozóan.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
