471 találat a(z) munkáltató cimkére
Koronavírus - bértámogatás
Kérdés
Tisztelt Adózóna Csapata! Az állam által átvállalt bértámogatás kiszámításában kérném a segítségüket. Én így számolnék. Például bruttó 330 000 forint/hó munkaidő: 8 óra/nap esetén bruttó bér: 330 000 forint/hó nettó bér: 219 450 forint/hó (330 000 × 66,5%) 4 óra/nap munkaidővel: bruttó bér: 165 000 forint/hó nettó bér: 109 725 forint/hó (165 000 × 66,5%) Nettó bér különbözete: 219 450 - 109 725 = 109 725 forint állam átvállal: 75 000 forint munkáltató: 34 725 forint Összesen: 109 725 forint munkáltató fizet nettóban: 109 725 + 34 725 = 144 450 bruttóban: 144 450 / 66.5% = 217 218 forint Ez után a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell fizetni a járulékokat és a munkavállalónak a személyi jövedelemadót. Munkavállaló amit nettóban kap. Munkáltatótól: 144 450 forint Államtól: 75 000 forint Összesen: 219 450 forint Véleményüket kérném, hogy jól értelmezem a bértámogatás mértékét? Előre is megköszönöm segítségüket! Tisztelettel: K. Margit
Koronavírus – bértámogatás
Kérdés
Tisztelt Adózóna Csapata! Az állam által átvállalt bértámogatás kiszámításában kérném a segítségüket. Én így számolnék. Például bruttó 330 000 forint/hó munkaidő: 8 óra/nap esetén bruttó bér: 330 000 forint/hó, nettó bér: 219 450 forint/hó (330 000 × 66,5%). 4 óra/nap munkaidővel: bruttó bér: 165 000 forint/hó, nettó bér: 109 725 forint/hó (165 000 × 66,5%), nettó bér különbözete: 219 450 - 109 725 = 109 725 forint, állam átvállal: 75 000 forint, munkáltató: 34 725 forint, Összesen: 109 725 forint, munkáltató fizet nettóban: 109 725 + 34 725 = 144 450, bruttóban: 144 450 / 66.5% = 217 218 forint . Ez után a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell fizetni a járulékokat és a munkavállalónak a személyi jövedelemadót. Munkavállaló amit nettóban kap: munkáltatótól: 144 450 forint államtól: 75 000 forint összesen: 219 450 forint Véleményüket kérném, hogy jól értelmezem a bértámogatás mértékét? Előre is megköszönöm segítségüket! Tisztelettel: K. Margit
Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 82. számú Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. számú kormányrendelet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban lenne kérdésem. Az említett kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A kormányrendelet csak arra tér ki, hogy május 1-jétől a munkáltató köteles megfizetni a vészhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkaválalló egészségügyi szolgáltatási járulékát, első alkalommal június 12-éig. De mi a helyzet azzal a munkavállalóval, aki április hónapban volt fizetés nélküli szabadságon szintén a veszélyhelyzetből adódóan?
Védőeszközök juttatása vírusveszély ellen
Cikk
A korlátozások lazítása mellett elhúzódó járványveszély közepette fontos szerepe van a személyes védekezésnek, ám az ezzel járó kiadásokat sokan nem tudják vállalni. Kérdés, milyen adózási következményei vannak, ha a magánszemély helyett a munkáltató (foglalkoztató) viseli a költségeket.
Állásidő, fizetés nélküli szabadság
Kérdés
Tisztelt Szakértő, Hivatkozva a kérdésben adott válaszára (https://adozona.hu/kerdesek/2020_4_20_Allasido_fizetes_nelkuli_szabadsa_xle), amelyet ezúton is köszönök, lenne még felmerült kérdés: - Fizetés nélküli szabadság kérdése rendben van annyi, hogy magát a tényt gondolom a T1041-en továbbra is jelenteni kell, attól függően, hogy a 08-ba vélhetően valljuk? - Állásidő esetében is kell a T1041-en jelenteni? - Állásidő esetében a május 01-jétől érvényes szabály a munkáltató átvállalására nem vonatkozik? Ha nem, akkor ebben az esetben a T1011 nyomtatványon tudja továbbra is csak átvállalni a munkáltató ez egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését? Vagy ebben az esetben automatikusan a munkáltatót terheli? Hogyan dokumentálom szabályosan a NAV felé? Köszönöm!
Új hitelkonstrukciók a munkahelyek megőrzése érdekében
Cikk
Sokban egyszerűsödött, de a célját tekintve nem változott a munkahelyvédelmi bértámogatás – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.
Próbaidő-problémák járvány idején
Cikk
A kijárási korlátozások, illetve a járvány következtében előálló gazdasági lassulás valamennyi munkáltató tevékenységét érinti. Kérdés, hogy ezek a folyamatok milyen hatással vannak a felek szerződéses viszonyrendszerére, jelen esetben a próbaidő megállapítására.
24 hónapos munkaidőkeret: így lehetne javítani
Cikk
A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben mind a bértámogatásról, mind a 24 hónapos munkaidőkeretről szóló rendeletek alapvető segítséget jelenthetnek a munkáltatók számára, hogy a jelenlegi nehéz körülmények ellenére képesek legyenek alkalmazásban tartani munkavállalóikat. A hosszabb munkaidőkeretet szabályozó, pénteken napvilágot látott rendelet hatékonysága ugyanakkor növelhető lenne néhány módosítással, emellett szükséges lenne a munkavállalók érdekeit védő garanciális szabályok bevezetése a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda szerint.
Ünnepnapi bérpótlék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogyan kell/kellene eljárni olyan esetekben mikor a munkavállaló ünnepnapon kezd dolgozni, de a munkaideje vége már nem ünnepnapra esik, vagy ha nem ünnepnapon kezd el dolgozni, és a munkaidő vége ünnepnapra esik. Ilyen esetben hogyan jár az ünnepnapi bérpótlék? Esetleg ez munkáltatótól függ, hogy a teljes munkaidőre fizeti a bérpótlékot vagy csak az adott napra, mikor a munkaideje ünnepnapra esik? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Somogyi Zoltán
Kötelező szabadság után munkaidő-csökkentés: így teheti meg a munkáltató jogszerűen
Cikk
A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet kihirdetése óta egyre több cég oldja meg home office keretei között a foglalkoztatást. A gazdasági visszaesés azonban gyakran további intézkedéseket igényel, így munkaidő-csökkentést vagy kényszerszabadságolást. Megteheti-e jogszerűen a munkáltató, hogy a szabadságról „visszatérő” munkavállalók napi munkaidejét – ennek megfelelően természetesen a fizetésüket is – napi 2 órára csökkentse? Olvasói kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd és Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Érvényesíthető-e a járulékfizetési kedvezmény cégcsoporton belüli munkaerő-átirányítás esetén?
Cikk
A koronavírus-járvány próbára teszi a gazdaság minden területét. Amellett, hogy rengeteg munkahely szűnik meg, illetve kerül nehéz helyzetbe, vannak olyan szektorok is, ahol a járványt megelőző időszakhoz képest oly mértékben növekedett a feladat- és munkamennyiség – ilyen például az egészségügy és az egészségügyet kiszolgáló szektor – hogy a munkaerőhiány okoz komoly problémát. Megoldható-e a munkaerőhiány cégcsoporton belüli munkaerő-átirányítással? Olvasói kérdésre Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Home office-ban, határon túl
Cikk
Olvasónk Németországban dolgozik, de Magyarországon rendelkezik ingatlannal. Azt szerette volna megtudni, hogy évi hány napot dolgozhat Magyarországról home office-ban egy német cégnek úgy, hogy az adó- és járulékfizetési kötelezettsége ne változzon a korábbi – csak Németországban történő munkavégzés – munkarendjéhez képest. Olvasónk kérdése jelen járványügyi helyzetben még aktuálisabb. A kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Járvány miatti szociális célú pénzadomány juttatás adózása
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Foglalkoztatóként a járványhelyzet miatt nem tudunk munkát adni a munkavállalónknak. Amennyiben a munkavállaló szociális helyzete indokolja, adhatunk-e a kieső munkalehetőség miatt adómentes pénzbeli juttatást? (Létezik valamilyen speciális jogszabályhely a katasztrófahelyzetek idejére?) Ha nem, akkor megoldható lenne ugyanez olyan alapítványon keresztül, amelynek cél szerinti tevékenysége között szerepel a szociális célú adományozás (a vállalkozásunk adományozna ennek a civil szervezetnek, amely szervezet adná ezt a pénzösszeget a kieső munkalehetőségre tekintettel)? Előre is köszönöm segítségüket!
47/2020. (III.18.) Korm. rendelet hóközi kifizetésre
Kérdés
Adott munkáltató a hivatkozott Korm. rendeletekben felsorolt TEAOR-ok egyikébe tartozó főtevékenységet végez, 2020.03.13-án több munkavállalója kezdeményezte munkaviszonya megszüntetését, melyet a munkáltató tudomásul vett. Közös megegyezéssel távoztak. A 2012. évi I. törvény (Munka törvénykönyve) alapján a munkáltató a törvényben előírt igazolásokat kiadta, valamit a 2020. 03. 01–2020. 03.13. közötti időre járó, törthavi bért kifizette 5 munkanapon belül (a Korm. rend. III.18-ai megjelenése és kihirdetése előtt). A rendelet nem rögzíti, a március–június hónapok járulék és szocho/KIVA mentesítése csak a kihirdetést követően történő kifizetésekre, vagy "visszamenőleg", akár 2020. 03. 18. előtt megszűnő munkaviszonyok miatt már hóközben kifizetett jövedelmekre is alkalmazható. Azaz ha a dolgozó megkapta a törthavi (pl. 2020. 03. 01. – 2020. 03.13. közötti időre) járandóságát az utolsó munkában töltött napon, 03.13-án, akkor a 03. 18-ával hatályba lépő járulékmentesítés miatt a dolgozót bérkülönbözet, a munkáltatót szochomentesítés utólag megilleti, vagy sem? Ha a munkáltató nem számolja újra a mentesség miatt a bért terhelő levonásokat, s ezért nem keletkezik nettó bér különbözet, akkor a munkavállaló beperelheti a munkáltatót, azért mert kevesebb a nettó kilépő bére, mint a 47/2020. Korm. rendelet szerint lehetne? Tehát a kérdéseim: 1. A Korm. rendelet kihirdetését megelőzően megszűnő jogviszonyokra is érvényes a mentesség? 2. Amennyiben érvényes, azt kötelező alkalmazni, vagy munkáltatóként lehetőség?
Járulék
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulnék Önökhöz: A 47/2020. (III.18.) Kormányrendelet 4. §-a szerint a turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari, szerencsejáték, filmipari, előadóművész, rendezvényszervező és sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban működő gazdasági egységekben, 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot. Cégünk főtevékenysége: 5629, tehát a törvényi feltételeknek megfelelünk. Kérdésem az lenne, hogy a most, március hónapban végrehajtott, januárig visszamenőleges béremelés esetén a januári és februári hónapokra számfejtett béremelés összegére is jár-e a járulékkedvezmény, mivel a márciusi bérrel fizetjük ki, vagy nem, mivel a vonatkozási hónapok március előttiek. Köszönöm előre is a választ! Üdvözlettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
